A telekválasztásról szóló bejegyzésünk második részében szintén 7 szempontot hoztunk Önöknek, amelyek elsősorban a jogszabályi környezetet, a mindennapi életet és a jövőt érintik.

 

1.   Közművek

Fontos szempont, hogy a közművek be vannak-e már vezetve a telekre, esetleg a telekhatárig érnek, vagy egyáltalán nincsenek a kiszemelt építési területen. Mindenképp érdeklődni kell, hiszen ez a szempont jelentősen befolyásolja a telek árát, a későbbi bekötés, vagy közműhálózatra való csatlakozás díj pedig tetemes lehet. Szintén jó ha tudjuk, hogy a környéken fut-e nagynyomású gázvezeték, illetve a nagyfeszültségű villanyvezeték a védőtávolságon kívül helyezkedik-e el.

 

2. Anyagmozgatás

Fel kell méretni, hogy az építési telket mennyire könnyű vagy nehéz megközelíteni, elfér-e a teherautó, pótkocsis teherautó. Ez az építőanyag-szállítás költségeit nagyban befolyásoló tényező. Hasonlóan fontos azt is szem előtt tartani, hogy mivel közterületen nem lehet tárolni semmit, így az építkezés minden anyagát a telekhatáron belül kell elhelyezni. 

 

3.   Szemétszállítás, hókotrás

A szemétszállításról és a téli hókortásról érdemes még vásárlás előtt tájékozódni, mivel rengeteg fejfájástól és zimankós hólapátolástól kímélhetjük meg magunkat, ha tudjuk, hogy mire számíthatunk. A szemétszállítás kapcsán a pontos napokat kell megkérdezni, illetve azt is, hogy meddig kell kihúzni a kukát. 

 

4. Település rendezési, szabályzási terv

Az érvényes területrendezési tervről hivatalos levélben célszerű érdeklődni a helyi önkormányzatnál, azért, hogy hivatalos választ kapjunk. Amennyiben a telket szabályozási vonal érinti, úgy a beépíthetősége eltérhet a környéken található egyéb területekétől. A leggyakoribb példa erre, hogy útszélesítést tervez az önkormányzat ezért korlátozza, hogy a telken belül hova lehet építkezni és hova nem. Ez természetesen fontos szempont a telek árának meghatározásakor.

 

5. Beépíthetőség

 A helyi önkormányzatok által meghatározott mértékben lehet beépíteni a telket, ez a szabályozás azonban akár utcánként is változhat. Itt szabják meg többek között, hogy mekkora elő- hátsó- és oldalkeretet kell hagyni, lehet-e telekhatárra építkezni és hogy milyen magas lehet a tervezett épület. Szintén a beépíthetőségi szabályozásban járhatunk utána, hogy maximum hány lakás lehet a telken, hogy kötelező-e a garázs, illetve, hogy régészeti lelőhely lehet-e a telek. 

 

6. Infrastruktúra

Ennek egy részét a 3-as és 4-es pontokban már érintettük, azonban fontos kiemelni, hogy a szemétszállításon és hókotráson kívül tájékozódni kell arról is, hogy a telek rendezett vagy rendezetlen jogi helyzetű, vagyis nincs-e semmiféle jogi ügy folyamatban. Javasoljuk továbbá, hogy érdeklődjön, az önkormányzat tervez-e infrastrukturális fejlesztést, és ha igen, akkor ennek vannak-e az új tulajdonost érintő anyagi kötelezettségei. 

 

7. Szomszédok

Ezt a szempontot talán nem is kell nagyon mélyrehatóan kifejteni, hiszen a jószomszédi iszony beszédes kifejezés. Egy vagy – ne adj isten – több rossz szomszéd megkeseríti az ember életét, érdemes elkerülni az ilyen helyzeteket. Szintén a szomszédok kapcsán kell megemlíteni, hogy a környékbeli ipari tevékenységről és állattartásról érdemes előre tájékozódni a meglepetések elkerülése végett. 

 

 

Mindezen tudással felvértezve, kívánjuk hogy jövendőbeli építési telkét magabiztosan és felkészülten válassza ki!