Egyre népszerűbb Európa szerte a passzívház, amely Németországból indult energiatakarékos hódító útjára 1990-ben. Építésének költségei köztudottan magasabbak ezért rögtön felmerül a kérdés, hogy megéri-e?

Mi az a passzívház?

Passzívháznak nevezzük azokat az épületeket, amelyek különálló hűtési-fűtési rendszert nem igényelnek, mivel a nap energiáját, a belső hőforrásokat, valamint a visszanyert energiákat használják fel az épület hőmérsékletének fenntartására. Külön energetikai számítási rendszer használatos, amelyet PHPP-nek neveznek. 

A passzívház megalkotása a német dr. Wolfgang Feist nevéhez kötődik, aki egyúttal a Passivhaus Institute Darmstadt alapítója. Ez az intézet felelős a passzívház szabványok és építési eljárások meghatározásáért, naprakészen tartásáért, illetve náluk lehet regisztrálni a passzívház építésének feltételeinek megfelelően készült épületünket.

 

Milyen anyagból épülhet?

 Bármilyen építőanyagból készülhet, ha a PHPP számítások megfelelőek, tehát téglából, betonból, fából, de akár vályogból is. A PHPP egy speciális energiahasználatra vonatkozó számítás, amellyel azt tudjuk mérni, hogy az épület megfelel-e a passzívház kritériumainak. 

Mik az építésének sarokkövei?

 Az egyik legfontosabb érték az „U”, amely a hőátbocsátás jele. A szabványok a különböző felületek „U” értékét nagyon szigorúan maximalizálják, ha azt az épület bárhol átlépi egyrészt nem lesz olyan hatékony a rendszer, másrészt pedig az épület nem számít passzívháznak. 

 

Nézzünk meg néhány fontos szabványt:

• mindent PHPP számítással kell igazolni
• meg van szabva az éves fűtési energia maximuma
• a falak és a nyílászárók hőátbocsátási értéke szintén maximalizálva van
• az épületbe jutáskor a friss levegő 17 °C-na
• természetes energiahordozóból nyert energia fajlagos értékét szabvány határozza meg
• a légtömörség maximuma meg van szabva

  

Mire kell figyelni a tervezéskor?

• tájolás/árnyákolás: téli és nyári napenergia gazdaságos felhasználása, hővédelem
• extra hőszigetelés: az az ideális, ha a hőszigetelő rendszer körbeveszi a házat, vagyis a talaj felé is ugyanolyan vastag, mint a falakon.
• hőhídmentes szerkezetre (élek és sarkok kialakítása)
• hőtechnikai értékek „U” határon belül maradása
• 3 rétegű, gázzal töltött hőszigetelő ablakok. Az U értéket az üvegnek, a tokszerkezet nek és az ablakosztónak együtt kell teljesítenie
• légtömörségi előírások betartása
• geotermikus energia használata, hőcserélő rendszer kialakítása
• a házban a szükséges levegő cseréjét hővisszanyerős szellőztetőgéppel kell megoldani

Mik a passzívház előnyei?

• alacsony fűtési költségek
  
• ökológiai lábnyom minimális, mivel a CO2 kibocsátás alacsony
  
• egész évben állandó hőmérséklet és a páratartalom
  
• falak belül ugyanolyan melegek, mint a levegő
  
• nincs hidegsugárzás
  
• nincs huzat
  
• hőcserélő rendszernek köszönhetően mindig friss a levegő
  
• a szűrt levegőnek köszönhetően a pollenek 70%-a kívül reked

 

Miért kerül többe?

A hőszigetelés költségei egyértelműen magasabbak, hiszen vastagabb szigetelés szükséges hozzá. A hőmegtartás továbbá három fontos költségnövelő tényezőt takar: a hőszigetelő burok kialakítása miatt a talaj irányába is a falakéhoz hasonló vastagságú szigetelés kell, a hővisszanyerő szellőzés kiépítése szintén megnöveli a költségeket, valamint a passzívház szabványában meghatározott nyílászárók többletköltsége is ide számolandó.  

 

Min lehet spórolni építésekor?  

Spórolunk azonban a gáz bekötés kötéségén, a kazánon, amiből még egy olcsó darab is jelentős összeg, valamint a kéményen. Utóbbi noha bizonyos esetekben kötelező csak, de költségnövelő tényező, amellyel passzívház esetén nem kell törődnünk.

Megéri-e összességében passzívházat építeni?   

Mivel a rezsin folyamatosan spórolunk, így hosszú távon anyagi szempontból mindenképp megéri. A másik szintén fontos szempont az az egészség, hiszen a nap 24 órájában friss, szűrt levegő kering a házban. Ez minőségi javulás a nem passzívházak hagyományos ablakos szellőztetéséhez képest, valamint ezzel a technológiával az allergiás tünetek csökkenthetők, illetve a jövőbeli kialakulásuk kockázata minimalizálható.

Az ökológiai lábnyomunkra is kedvező hatással van  a passzívház, amivel hozzájárulunk bolygónk tisztán tartásához és a fosszilis energiahordozók használatának csökkentéséhez.